• Esküvők
  • Kínálatom
    • Torták
    • Tortácskák
    • Falatkák
    • Kekszek
    • Mentes torták
  • Konyhám titkai
    • Receptek
      • Torták
      • Desszertek
      • Előételek
      • Levesek
      • Főételek
    • Alapanyagok
  • Alkalomadtán
  • Magamról
  • Kapcsolat
  • EnglishEnglish

Neked Cake

Budapest

Juharszirupus-kávés tortácska

2019-04-08

Ha egyszer megkívántuk a juharszirupos amerikai palacsintát, és még van a szekrényben a szirupból, akkor használjuk másra is, ne csak az idilli palacsintás reggelekre. A kanadai különlegességet Amerikában számos alkalommal használják sütésnél-főzésnél. Jelen van reggel a baconos tojásnál, ebédidőben a grillzöldségek, csirkék elkészítésénél, saláták öntetében, és persze fánkok glazúrjaként is.

Hozzávalók:
2 lapzselatin
2 dl eszpresszó kávé
500 g mascarpone
40 g cukor
4 evőkanál juharszirup
150 g tejszín
3 tojás
3 evőkanál porcukor
csipetnyi só
48 db mini babapiskóta (pavesini)
1 evőkanál kakaópor

Fotó: Sebestyén László

Készítsünk elő 6 db 7 cm átmérőjű desszertkarikát, és papírozzuk ki az oldalát. Helyezzük rá egy sütőpapírral bélelt tálcára.
Főzzük le a kávét, és felezzük el, az egyik felébe forrón oldjuk fel a hideg vízbe áztatott lapzselatinokat, és rakjuk félre hűlni. A másik felébe keverjünk 2 evőkanál juharszirupot.
A 250 g mascarponét 40 g cukorral habosítsuk ki, és adjunk hozzá 2 evőkanál juharszirupot, majd csurgassuk hozzá a zselatinos kávét. Végül a krémünket lazítsuk a kemény habbá vert tejszínünkkel. Ezt a keveréket osszuk el a desszertkarikáink között, és rakjuk hűtőbe 2-3 órára. Miután megdermedt, húzzuk le a desszertkarikákat és a sütőpapírt a tortácskákról. Vegyük elő a babapiskótánkat, és a kávé másik felét. A babapiskótákat forgassuk meg a kávéban, és tapasszuk velük körbe a tortácskáink oldalát – úgy, hogy túllógjanak. Így helyezzük vissza a hűtőbe!
A tojások sárgáját a porcukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a mascarpone másik felét, és keverjük tovább. A tojásfehérjét a sóval kemény habbá verjük, és a mascarponét óvatosan lazítjuk vele, aztán ezt a krémet ráhalmozzuk a kávés krémünkre. További két órát hűtjük, végül kakaóporral meghintve tálaljuk.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: budapest, desszert, juharszirup, kávé, kocsisregina, nekedcake, receptek, tiramisu, torta

Isten áldásával

2019-03-11

Fotók: Sebestyén László

Újragondolt tradíciók
egy kolozsvári bisztróban, a konyhában:
Berke Sándor lelkész, barista és ételfilozófus

Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Ezt ha nem érted,
Szánts és vess, s hagyjad másnak az áldozatot.
(Kazinczy Ferenc: A nagy titok – 1808)

Könnyű dolga van annak, aki Kolozsváron járván némi otthonossággal mozog a vallás- és kultúrtörténetben, mert ő a Bistro 1568 nevet látván, ha nem is az első, de talán már a második gondolatával rátalál a nevezetes tordai ediktum dátumára, amely nevezett év januárjában a világon elsőként iktatta törvénybe a szabad vallásgyakorlást (bizony, a derék franciák is csak jó 30 évvel később jutottak el idáig a maguk nantes-i ediktumával – IV. Henrik; 1598 –, három évtizedes vallásháborúval fizetve meg megvilágosulásuk árát). Az épület, amely otthont ad az (egyre) népszerű(bb) vendéglátó helynek: a város egyik legrégibb építménye, Mátyás király szülőházához hasonlóan az 1400-as évek eleje óta áll a helyén – korábban az unitárius püspökségnek adott otthont, mai nevén (Vallásszabadság Háza) többfunkciós közösségi ház, vallási kutatóközpont, múzeum és (földszintjén) a vendéglő. Ezek után vajon érdemes-e elcsodálkozni azon, hogy a konyhában sürgölődő vezető chéf teológiát végzett református lelkész?
Berke Sándor idén nyáron tölti be a 35. évét, két (fiú)gyermekes családapa, felesége egy könyvkiadó (Koinónia) munkatársa. Zilahon született, és szüleivel, családjával a Bihar megyei Tenke községbe telepedett vissza. Egyetemre Kolozsvárra járt, a teológia elvégzését követően pedig Nagyszalontán (Arany János szülőfaluja, pardon, -városa) teljesített segédlelkészi szolgálatot. Igét hirdetni, vagy kávét főzni, ételt készíteni – ha úgy vesszük, mindegyik… szolgálat. Az emberekre figyel, az emberekért van. Akár a szószéken áll, akár a tűzhely mellett… szeretni kell az embereket, a nélkül nem megy. Úgy mondja: ő hisz az egyetemes papság elvében – mindannyian lelkészek is lehetünk a magunk helyén. A lelkek pásztora nemcsak másokra figyel, hanem értelemszerűen a saját lelkére is.
Mert mi van akkor, ha a lelked nyugtalan, és nem leli helyét az állandósulóban? Ha kényelmetlen számára minden, ami szokássá válik, vagy értelmezetlen tradícióból fakadó (miért teszem ezt? – mert mindig így csináltam eddig is… én vagy mások). Akkor figyelni kezdesz magadra, hogy megfejtsd a „működésedet” – jelen esetben az „új változó” szenvedélyes keresését. Figyeled évekig, és közben elfogadsz kínálkozó lehetőségeket. És mély levegővétellel lépsz egy nagyot. (Valahogy így magyarázza, amikor faggatjuk.)


Elöljárója talán csodálkozott, talán nem, mindenesetre megértő volt, amikor Kolozsvárra költözött, hogy egyetemistákkal foglalkozzék. Ha hívják és erre egész lényével válaszolni tud, akkor mennie kell! Így tehát lépett, amikor felkérésére egy harmadik hullámos kávézót hozott létre, majd következett a szakácsmesterség kitanulása.
Berke Sándort annak idején hívta a lelkészi hivatás is. Édesapja is az volt, Eszter húga is az lett. Az ő elhívásának lényegi része már akkor is az emberekkel való személyes kapcsolatépítés volt. (Sándor kora gyerekségétől kezdve tudta, hogy az Úr szavára oda kell figyelni… már, ha meghallod (hiszen sokszor nem is „hallatszik – vagy a füllel van baj). Úgy érzi, egész életében a feltámadott Krisztus nyomában járt – és nincs ez másként most sem, hogy már nem a szószéken kell beszélnie róla. („Folyamatos útkeresőben vagyok – mondja –, és ez számomra azt jelenti, hogy Krisztus követése elsődlegesen nem egy kijelölt út, hanem egy állapot. A vezetettség, mint állapot. Sokszor nem tudom a miértekre a választ, nem ritkán csak később derül/derült ki, hogy mi volt az »értelme« egy-egy szakasznak az életemben.”
Különben, ami azt illeti, soha nem valamiféle „szabályos” karriert képzelt el magának. Mindig közösséget, közösségeket keresett – akkor volt boldog, ha ilyet talált. Amikor megszólalt, mindig hozzájuk kereste az utat – mindig a padokban ülő emberek szemét faggatta. Néha látta, hogy csodálkoznak, mert nem egészen úgy beszél, ahogy elvárják „Úgy beszél a szószékről, mint a hétköznapi életben” – kritizálta egyszer egy idős lelkész)… néha mintha túl mélyen engedte volna a többieket beletekinteni a saját lelkébe, legbensőbb, féltett gondolataiba. De mindig az volt számára a legnagyobb öröm, ha a templomban, asztalnál, munkában létrejött a csoda: megszületett a valódi párbeszéd, a megértés, az egymásra figyelés csodája.


Furcsa talán (legalábbis ezt nagyon óvatosan fogalmazza meg!), de… valami ilyesmi élményt keres a vendéglátásban is. Amikor kilép az étkező emberek közé, s azok felnéznek rá, az éppen fogyasztott ételek fölött, ami neki annyi „álmatlan” órát (napot, éjszakát) okozott, amin annyit törte a fejét, ami fölött töprengett, variált, „konzíliumot” tartott, aminek alapanyagai után annyit talpalt, amikor már az ötödik-féle tárkonyt próbálta ki, vagy a harmadik hentestől hozta a velős csontot vagy lábszárat… tehát… hogy lát-e a szemekben… valamit. Valamit megcsillanni, felcsillanni. Egy apró visszajelzést. A párbeszéd megnyíló útjait. Igen, az az ember kész válaszolni! Valami történt – kezdődhet a beszélgetés!
Az emberi lélek csupa-csupa titok és… „lidérces messze fény”. Hogy épül az ember lelke? Hogyan a vágyai? Milyen emlékekből, rezdülésekből. Azt most inkább nem is próbálnánk meg, hogy „megfejtsük” a Berke „lelkész úr”, chéf úr, barista úr lelkét (mert ne felejtsük: nem csak teológiából és szakácsmesterségből, de kávéfőzésből is diplomája van – igaz, diplomáért „csak” tanulni kell; ami azonban több mindenféle diplománál, azért egész személységével fizet az ember, ugyanis: hivatást nem munkaidőben gyakorol az ember, világos!), igen, meg sem kíséreljük, hogy pontos képet fessünk arról, mi késztet egy embert (gyereket, fiatalembert, fiatal felnőttet) arra, hogy éppen az ételcsinálásban találja meg élete értelmét. Felmenők? Biztosan. A máramarosszigeti vendéglős dédszülők génjei, vagy a patkolókovács nagytatáék konyhája, ahol „ételnek” csakis a hús számított. Nagymamák bárányai, lecsói, töltikéi (brrr, eleinte mennyire idegen volt neki a szőlőlevél kesernyés íze!)… vagy a sütemények… az a bonyolult (magyar, székely, szász, román, zsidó, örmény) „erdélyi konyha”. Vagy… amikor váratlan anyaországi vendégek estek be a paplakba, hogy a hajnalig tartó beszélgetéseket valami kis „harapnivalóval” is megízesítsék. Egy zsíros kenyeret is lehet szeretettel tálalni! (Aki próbálta: tudja, hogy mennyivel jobban esik úgy.) A lelkészgyermeki létmód egyik alapeleme (ezt neki el kell hinnünk!) az állandóan nyitott, vendégfogadó ház – ezzel vagy zsigerileg azonosulsz, vagy lázadsz ellene egész életedben. (Sándor az előbbit választotta.)


Amikor Berke chéf úr „átment” hivatásosba, sokat töprengett azon: mi legyen ebben a hatalmas gasztronómiai tengerben a saját útja. S arra jutott: sohase hasonlítgassa magát másokhoz. Mert a legjobb viszonyítási pont – magunk vagyunk! Ismeri, olvassa, tiszteli a „korszellem” nagyjait, ó, igen, molekuláris konyha, feketekesztyűs feldolgozás, a három Michelin-csillagos Massimo Bottura ételkülönlegességei, Escoffier háromszázhatvan tojásreceptje… persze. Csakhogy Berke Sándornak elsősorban Berke Sándornak kell lennie! Magát adni, magát megmutatni. Nem akar idegen tollakkal ékeskedni. Mellesleg: nem is tudna – túlkésőn kezdte ahhoz ezt a szakmát. Ez a tudat tölti el alázattal, és erősíti benne azt az igényt, hogy mindig „a” csapatra támaszkodjék. A „konyhai létezés” számára akkor nyer igazi értelmet, ha – közösségi. A konyha tér nem az egyéni villongások helye (az ő világa nem a Gordon Ramsay-é!) Mindig nyitott arra, hogy a munkatársaitól jövő ötleteket is hasznosítsa.
A tányér is igehirdetés – mondja magában, és bólint, mert azt már a szószéken megtanulta, hogy minden ige első címzettje a lelkész maga. Egyetlen fogadalmat tett magának, amikor belevágott: soha nem ad ki kezéből egyetlen tálat sem, aminek ő maga ne tudna örülni…


De persze, hibázni is… tanulni kell! Úgy értve, hogy el kell fogadni – meg kell tanulni! –, hogy munka közben igenis fogsz hibázni is… És legbelül mindig van egy (de inkább több) „vajon” – így vagy úgy? ezzel vagy azzal? még vagy elég? még egy percet, vagy már elég? Vajon jó így? Így jó? Kérdéseit nem mindig „hangosítja” ki, de ha éppen nem kérdez, akkor is szenvedélyesen kíváncsi a munkatársai véleményére.
A Bistro 1568 munkatárainak egy része román, érthető, hogy a munkanyelv is az. (Megint egy nagy kihívás: a többnyelvűség!)
De a maga jelmondatát angolul fogalmazta meg:
A taste of Freedom!
Talán nem véletlen, hogy a szabadság íze ennek a kis bisztrónak már a nevében is ott van.

Sándor receptjeit a ide kattintva nézheted meg

 

Ki a jó vendég? Ki a jó szakács?

Berke Sándor szerint nem ez a kérdés, hanem hogy „találkozik-e” vendég és ételkészítő! A Bistro 1568-ban szeretik az igényes vendégeket, mert nélkülük nem igazolódik vissza a konyha igényessége. Mégis: a jó konyhának örökösen „egészséges félelemben” kell élnie. A konyha sosem lehet „kész” – mindig tanul, mindig kísérletezik. De! Sohasem a vendég kárára. Ahogy mondja: az erdélyi konyha ma még legalább nyolc évvel van elmaradva a magyarországitól. Keményen kell dolgozni, hogy ezt a lemaradás behozzák. Fontos azonban, hogy ebben ne a versenyszellem legyen a fő motiváló erő!
„Nekünk nem a magyarországi, vagy más külföldi, kiváló konyhákat kell majmolnunk. Meg kell keresnünk a saját »hangunkat«. Ahhoz, hogy jól megválaszoljuk a címben feltett két kérdést, mérhetetlen alázatra van szükség. A »nekem mindenből a legjobb kijár« alapállás akár a vendégnél, akár a szakácsnál tévútra visz, mert nagyon ritkán találkozik… Ritkán találkozik a másikkal, s a másikban a hálával és az örömmel. Az, hogy a konyha törekszik a tőle telhető legjobbra, az inkább következmény és nem cél. A jó vendég hálája és öröme egyfajta befogadó és „kérdező” öröm. Honorálhat (borravaló), de kritizálhat is. A jó szakács örök küzdő – az anyaggal, az étellel, és igen, a vendéggel is. De talán a legfőbb „ellenfél” a saját szárnyaló képzelete – mert ahhoz felérni, oda már valóban nélkülözhetetlen az isteni segítség…

/ Kategória: Alkalomadtán
Tagged: 1568, bisztró, étteremajánló, interjú, kirándulás, kocsisregina, kolozsvár, nekedcake, receptek, szakács

Töltött fánk

2019-03-01

Hozzávalók:
45 dkg liszt
1 csomag száraz élesztő (7 g)
¼ teáskanál só
6 dkg cukor
2 tojás
2 tojássárgája
5 dkg vaj
2 dl író
Töltelék:
20 dkg eperlekvár
4 dl tejszín
1 csomag vaníliás cukor

Fotó: Sebestyén László

A lisztet átszitáljuk és összekeverjük az élesztővel. Az írót és a vajat addig melegítjük, amíg a vaj elolvad. A sót és a cukrot adjuk hozzá a liszthez. Ha kicsit kihűlt az író, tegyük bele a tojást és a tojássárgáját, majd adjuk a liszthez – elektromos keverőben a gyúrószárral kezdjük el összedolgozni. Kb. 10 percig gyúrjuk, amíg a tészta szépen elválik az edény oldalától. A kész tésztát takarjuk le egy konyharuhával, és hagyjuk meleg helyen, hogy a duplájára keljen. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra húzzuk, majd egy 8 cm-es kiszúróval kis korongokat szaggattunk belőle. Ezeket konyharuhával letakarva újabb fél órát kelesztjük. Felhevített olajban aranybarnára sütjük. Az elkészült fánkokat konyhai papírtörlőre szedjük, hogy leitassuk róluk a felesleges olajat. Ha kihűl, akkor bevágjuk, megkenjük eperlekvárral, és vaníliáscukorral keményre vert tejszínhabbal, habzsákból megtöltjük a fánkokat – azonnal fogyasszuk!

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: bevásárlás, eper, farsang, kocsisregina, nekedcake, receptek, tavasz

Esküvői izgalmak – avagy a félrecsúszni nem tudó Nagy Nap

2019-02-27

Sokan szembenéznek a feladattal, hogy megrendezhessék a saját nagy napjukat, legyen az királykisasszonyos vagy egy titokzatos szöktetős esküvő. Erre általában egy év áll a rendelkezésre, de bizony, kicsit elveszhetünk a szolgáltatók és helyszínkínálatok rengetegében. Nekem szerencsém volt, hiszen már évek óta benne éltem a hazai esküvők világában – számtalan esküvőre vittem ki a tortáimat, láttam a helyszíneket, a dekorokat, utólag pedig a fotókat is, ami örök lenyomata ennek a szép napnak.

Mi minden kis részletet a helyszínhez igazítottunk, ami egy Somogy megyei kis falucskában levő családi présházunk kertje volt, és a körülötte elterülő mezők, szőlőskertek. És egy (habár már levél nélküli) százéves vén diófa, ami később az esküvő vissza-visszatérő motívuma lett. Megjelent a meghívón is, hogy aztán magán az esküvőn több száz kis égősor, lampion világítsa majd ki, világító ágai borítva fénybe a táncteret. Egy ilyen nomád helyszínválasztás különben (a közvilágítás hiánya stb.) megnehezíti ugyan a rendezők dolgát, de a jó barátok állhatatos munkájával, fáklyák lehelyezésével, rengeteg fűnyírással, gyomirtással a nagy nap előtt minden tökéletes állapotban várt minket – arról nem is beszélve, hogy a közös munkának milyen jó közösségteremtő ereje van/volt.

A meghívók a június 8-ai esküvőnkre jó időben, már februárban eljutottak a meghívottakhoz, amit persze sok-sok töprengés előzött meg, hiszen mint minden hasonló rendezvénynél, itt is sokan lettek volna a meghívottak, de kevesen (pontosabban: adott létszámkeretek között!) a választottak… És be kell vallani, hogy nem tudtunk igazán „kemények” lenni sem magunkhoz, sem a leendő vendégekhez, hiszen alig-alig sikerült valamicskét szűkíteni az eredeti listát. Mintha bizony abban bíztunk volna, hogy a nagy tavaszi záporokban valahogy megnő majd a kertecske, illetve, hogy… majd csak lesz valahogy.
Az idő előrehaladtával aztán megkezdődhetett a konkrét ötletek megvalósítása. Sorra kértem fel kedves barátaimat (valamennyien kitűnő szakemberek), hogy legyenek segítségemre. A terveket a legjobb barátnőmmel, Dittivel közösen alakítottuk ki (már csak azért is, mert neki voltak személyes tapasztalatai is, saját esküvőjének köszönhetően). A gyakorlati kivitelezést azonban egy – és nagyon megfelelő! – kézbe kellett adni, és kivételes szerencsénk, hogy ezt a „kezet” sikerült is megtalálnunk.

A legmeghatározóbb kérdés a dekor kialakítása volt, amit Zsanira és Erzsire bíztam. A velük való találkozóra vőlegényemet is elvittem, de hamar világossá vált, hogy minden tekintetben szabad kezet kapunk tőle. Így hát én is szabad kezet adtam a lányoknak, amivel kissé megnehezítettem a dolgukat, hiszen ez a „szabad kéz” mégiscsak azt jelentette, hogy nekem mindenről megvolt a magam – eléggé részletes – elképzelésem. Ez részben könnyebbség volt (nekik), de nem kevésbé megkötés is.
A koncepció fő elemei: bébizöldségek, cserepes zöldségek és fűszernövények, alapanyag beton és réz, geometriai elrendezésben. Színek: zöld-szürke-fehér. A lányok nem csak szépen, de kivételes egyediséggel valósították meg a feladatot. Külön erre az alkalomra öntettek (beton) menütartókat és kiegészítőket, forrasztottak rézszálakból geometriai elemeket asztaldísz gyanánt.
A menü grafikáján a fő dekorelem: a zöldségek köszöntek Ditti rajzaival, a tányérokban pedig bébizöldségeken függtek a névtáblák, amit Eszter kalligrafikus írása tett egészen különlegessé. 

Mindezt kiegészítettük Eszter (Dress the day) fantasztikus, bérelhető székeivel-asztalaival, és egyéb kiegészítőivel, és persze, rengeteg fényfüzérrel. Szabival megosztottam a lányokkal részletesen megtárgyalt koncepciót, ő aztán minden elképzelést felülmúlva valósította meg Azt – úgy, hogy egy titkos (zöldséges)kertnek tűnjék az egész.
A sok szervezéssel telt utolsó hónap gyorsan eltelt, egy héttel a nagy nap előtt már minden készen állt, hogy átváltoztassuk a présházat egy mediterrán kerti partit megidéző esküvői helyszínné. Amikor is becsapott a villám. De (csaknem) szó szerint!

Az esküvő reggelén (amikorra nekem már csak egyetlen feladatom maradt, vagyis hogy széppé aludjam magam – ami nem is volt könnyű dolog, hiszen, éjfélkor még az esküvői tortákkal „bíbelődtem”!) arra keltem, hogy Enikő, az esküvői koordinátor a meteorológiai szolgálattal egyeztet. Az előrejelzések ugyanis harmadfokú viharral kecsegtettek – ami Medárd napján nem is olyan ritkaság. De vajon mennyire kell mindezt „komolyan” venni? És ha nem vesszük (esetleg) komolyan, akkor a lecsapó vihar vajon elmossa-e az esküvőt, ifjú párral, dekorral, szabad téri szertartással, vendégsereglettel együtt? Végül, hosszas tusakodás után, úgy döntöttük, hogy… nem kockáztatunk. Következett tehát a „B” terv! 

Az a „B” terv, amivel addig igazából nem is foglalkoztunk, annyira bíztunk abban, hogy az égiek kegyeiben fogadják boldogságunkat. De akkor, az utolsó előtti pillanatban, hirtelen váltani kellett. Néhány röpke óra alatt az egész esküvőt átszervezni a falu közösségi házába (kertjébe), …mindent- mindent. Szerencse, hogy annyi volt a feladat, hogy nem maradt idő a keseregésre.
És most is bebizonyosodott, hogy éles helyzetekben kivételes energiák szabadulnak fel az emberben! A mi csodálatos csapatunk nem hazudtolta meg önmagát, s mindennek köszönhetően nem is volt olyan vendég, aki délután és az esete folyamán netán arra gondolt volna, hogy ez csak egy „B” variáció. Sőt, még az időjárás is kegyes volt hozzánk, hiszen az „felkonferált” vihar csak este tízkor csapott le ránk, amikor már… akár jöhetett is utánunk a vízözön.

 Nem is tudom… talán éppen így lett még emlékezetesebb a mi tökéletes napunk – az improvizációk „tökéletlenségének” tökéletességével!

_______

És íme, a CSAPAT!

Smink: Szlamizita

Fodrász: Petrányi Szalon – Anita Petrányi

Ruha: Szívek Tímea

Dekor: Odú design

Kiegészítők: Dress the day

Virág: Szentpéteri Szabolcs

Esküvő koordinátor: Bóbis Enikő

Zene: Uknow duo

Fotó: Just stay natural

Grafika: Brown Budapest

Kaligráfia: Ripszám Eszter

Torta: Neked Cake

Catering: Style Catering

/ Kategória: Alkalomadtán
Tagged: desszert, esküvő, kocsisregina, nekedcake, tortarendelés, wedding

Fahéjas szilvás fánk

2019-02-21

Hozzávalók:
60 dkg liszt
1 teáskanál fahéj
3,5 dkg élesztő
kb. 1,5 dl langyos tej
5 dkg cukor
4 tojás sárgája
0,2 dl rum
csipetnyi só
5 dkg olv. vaj
Töltelék:
400 g szilvalekvár (nem túl sűrű)
Szórás:
50 g porcukor
1 teáskanál fahéj

Fotó: Sebestyén László

Az élesztőt 1 dl langyos tejben egy kávéskanál cukorral felfuttatjuk. Minden egyéb hozzávalót (a vaj kivételével) a dagasztótálba teszünk, ráöntjük a felfuttatott élesztős tejet, és dagasztjuk. Amikor a tészta nagyjából összeáll, hozzácsurgatjuk a felolvasztott, langyosra hűtött vajat. Ezzel addig dagasztjuk, ameddig tökéletesen elválik az edény oldalától. A fánktésztánk tetejét meghintjük liszttel, majd tiszta konyharuhával letakarjuk, és a duplájára kelesztjük. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra húzzuk. Majd egy 6 cm-es kiszúróval korongokat szaggattunk belőle. Ezeket konyharuhával letakarva újabb fél órát kelesztjük. Ezt követően 160 fokos olajban aranybarnára sütjük. A fánkokat úgy tesszük bele, hogy a felső felük kerüljön először az olajba. Fedővel letakarva 1-2 percig sütjük, majd megfordítjuk őket és a másik felüket is megsütjük, amíg szintén aranybarna színű nem lesz. Az elkészült fánkokat konyhai papírtörlőre szedjük, hogy leitassuk róluk a felesleges olajat. Ha kihűlt, akkor habzsák segítségével megtölthetjük őket egyenes csővel, de tálalhatjuk a szilvalekvárt mellé is, és akkor mártogatni kell. Mindkét esetben szórjuk meg fahéjas cukorral az elkészült fánkokat. Frissen fogyasztva a legjobb!

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: desszert, Fahéj, fánk, farsang, kocsisregina, receptek

Citromos fánk

2019-02-17

Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 dkg élesztő
5 dkg porcukor
5 dkg vaj
2 tojássárgája
½ dl citromlé
1 citrom reszelt héja
késhegynyi só
2,5 dl tej
Máz:
7 dkg vaj
4 evőkanál citromlé
12 dkg porcukor
Szórás:
5 dkg kandírozott citrom és lime

Fotó: Sebestyén László

A tejet meglangyosítjuk, 1 dl cukros tejben elkeverjük az élesztőt, és felfuttatjuk. A lisztet tálba szitáljuk. A maradék langyos tejben elkeverjük a maradék porcukrot, csipetnyi sót és a tojássárgákat, majd az élesztővel összekevert liszthez adjuk, és fakanállal összedolgozzuk. 2-3 részletben beledagasztjuk a vajat, végül a citromlevet és citromhéjat (egészen lágy tésztát kell kapnunk!), letakarjuk, és meleg helyen a kétszeresére kelesztjük, minimum 30 perc alatt. Ezt követően lisztezett munkalapon átgyúrjuk a tésztát, lisztes tenyérrel ellapogatjuk-kihuzigáljuk, és 6-8 cm átmérőjű, lisztbe mártogatott szaggatóval kiszúrjuk, majd annak a közepét is kiszúrjuk egy 1,5–2 cm átmérőjű lyukasztóval. A korongokat 5 cm távolságra, lisztezett tálcára vagy deszkára rakosgatjuk, konyharuhával lazán letakarjuk, és meleg helyen pihentetjük 10-15 percig. Egy lábasba 3 ujjnyi olajat öntünk és felmelegítjük – fontos, hogy ne legyen túl forró, mert akkor gyorsan megpirul benne a fánk külseje, miközben a közepe még félig nyers marad. Az olajban néhány percig sütjük a fánkokat, majd megfordítjuk és továbbsütjük őket, míg aranybarna színt nem kapnak. Felitatjuk róluk a felesleges olajat, és ha kihűlt, akkor elkészítjük a mázat.
A vajat takarékon felhevítjük, és belekeverjük a cukrot és a citromlevet. A mázba a fánkok felső felét belemártjuk, hagyjuk kicsit lecsöpögni, megszórjuk a kandírozott citrusokkal és hagyjuk megdermedni, majd tálalhatjuk.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: citromos, farsang, kocsisregina, nekedcake, receptek, tortarendelés

Túrós fánk

2019-02-15

Hozzávalók:
25 dkg liszt
25 dkg túró
1 csapott mokkáskanál só
fél csomag sütőpor
2 tojás
Forgatáshoz:
10 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor

Fotó: Sebestyén László

Az összes hozzávalót mérjük össze egy nagy keverőtálba, és fakanál segítségével keverjük össze egységes masszává – nem kell megijedni: ragacsos marad.
Majd bő olajban kisütjük: két teáskanál segítségével formázzunk gömböt és rakjuk bele a felhevített olajba (egyszerre ne túl sokat, mert akkor lassú lesz). Kb. 4 perc alatt átsül, közben forgassuk meg többször is. Szedjük ki papírra, hogy leitassuk az olajat, majd még melegen hempergessük meg cukorban – és máris fogyaszthatjuk!

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: desszert, fánk, kocsisregina, nekedcake, receptek, túrós fánk

Vörösáfonyás gesztenye szív

2019-02-14

Hozzávalók  (kb. 10 darabhoz):
200 gr cukrozott gesztenyemassza
40 gr aszalt vörösáfonya
150 gr fehér csokoládé
1 ek olaj


Díszítés
10 gr vörösáfonya
A vörösáfonyát apróra vágjuk, a gesztenyemasszával összegyúrjuk. Két fólia között kb. 1 cm vastagságú lappá nyújtjuk. Szív alakú formával kiszúrjuk. A maradékot újranyújtjuk, és folytatjuk a formázást. Az elkészült szíveket sütőpapírral bélelt tálcára sorakoztatjuk, és 2-3 órára hűtőszekrénybe helyezzük. A fehércsokoládét vízgőz fölött megolvasztjuk, az olajt belekeverjük, a lehűlt szíveket tetszés szerint teljesen vagy félig – egy villa segítségével –a csokoládéba mártjuk, majd egy rácsra helyezzük. (Vagy csokiba mártott villával lendületesen csíkozzuk.) Mielőtt megdermed a csokoládé, apróra vágott vörösáfonyával díszítjük.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: bevásárlás, budapest, desszert, gesztenye, GoodFood, kocsisregina, nekedcake, receptek, valentin, vörösáfonya

Mákos guba vaníliasodóval

2019-01-12

Gyakran a fiókban felejtődik 1-2 kifli, ami kissé megszárad, de nincs szívem kidobni, ilyenkor mindig jó megoldás a mákos guba!

Hozzávalók  (4 személyre):
6 db szikkadt kifli
6 dl tej
1 csomag vaníliás cukor
4 db tojás
3 evőkanál cukor
150 g darált mák
75 g porcukor
baracklekvár

A vaníliasodóhoz:
1 liter tej
1 rúd vanília
4 evőkanál cukor
4 tojás sárgája
2 csapott evőkanál vaníliás pudingpor

Fotó: Sebestyén László

Vajazzunk ki egy kis tepsit vagy egy jénai tálat. Karikázzuk fel az összes kiflit, a darált mákot keverjük össze a porcukorral (kóstolgassuk, hogy mikor eléggé édes). Ha ezekkel az előkészületekkel megvagyunk, akkor készítsük el levet, amibe mártogatni fogjuk a kifli karikákat. A tejet tegyük fel melegedni – de ne forraljuk fel! –, a tojások sárgáját keverjük el 2 kanál cukorral és a vaníliás cukorral, adjuk hozzá a meleg tejhez, és még főzzük pár percig (nem szabad felfőnie).
A kifli karikákat jól forgassuk meg a vaníliás levünkbe, és rétegezzük a tál aljába, majd szórjuk meg a mákos keverékkel, majd újabb réteg áztatott kifli következik, ugyancsak mákkal megszórva. Folytassuk így, amíg el nem fogynak a hozzávalók. A legfelső réteget kenjük be házi baracklekvárral. Végül a tojásfehérjét verjük fel kemény habbá egy csipetnyi sóval és a maradék cukorral, ezt halmozzuk aztán a guba tetejére. (A mi családunk ezt a részét ugyan nem eszi meg, de megvédi a gubát a kiszáradástól.)
180 fokra előmelegített sütőben süssük 20 percig.
A vaníliasodóhoz rakjuk fel a tejet egy lábosban, a vanília rudat kaparjuk ki, majd a magokat és a rudat is tegyük bele a tejbe, és hagyjuk felforrósodni. A tojások sárgáját keverjük ki a cukorral és a pudingporral, ám ezt csak akkor rakjuk bele, ha a sűrűbb sodót szeretjük, egyébként elhagyható. Apránként öntsük fel a tejjel, majd takarékon sűrűsödésig főzzük. Melegen és hidegen is tálalható.
Jó tanács: a mákos gubát egy kis rumba áztatott mazsolával is megbolondíthatjuk a rétegezéskor.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: bevásárlás, budapest, desszert, esküvő, kocsisregina, mák, mákosguba, nekedcake, sodó, tortarendelés, vanília, vasárnap, wedding

Juharszirupos kuglóf, reggelekre

2018-12-24

Ha egyszer megkívántuk a juharszirupos amerikai palacsintát, és még van a szekrényben a szirupból, akkor használjuk másra is, ne csak az idilli palacsintás reggelekre. A kanadai különlegességet Amerikában számos alkalommal használják sütésnél-főzésnél. Jelen van reggel a baconos tojásnál, ebédidőben a grillzöldségek, csirkék elkészítésénél, saláták öntetében, és persze fánkok glazúrjaként is. Én most hagyományosan egy édes receptet mutatok nektek ezzel a természetes és egészséges édesítőszerrel.

Fotók: Sebestyén László

Hozzávalók:
200 g vaj
180 g cukor
20 g vaníliás cukor
4 tojás
csipetnyi só
280 g liszt
1 teáskanál sütőpor
175 g narancslé
1 bio narancs héja
100 g étcsokoládé
4 evőkanál tej
1 evőkanál vaj
200 g porcukor
3 evőkanál juharszirup
A puha vajat a cukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját, és tovább keverjük. A lisztet a sütőporral átszitáljuk és a narancs levével felváltva adagoljuk a tésztához. Ezután a narancs reszelt héját és az apróra vágott étcsokoládét is hozzákeverjük a tésztánkhoz. Végül a tojás fehérjét, a sóval, kemény habbá verjük, és óvatosan beleforgatjuk a tésztánkba, majd vajazott-lisztezett kuglófformába töltjük. Előmelegített sütőben 170 fokon 50 percig sütjük (tűpróbával ellenőrizhetjük, hogy valóban megsült-e). Még melegen rácsra kifordítjuk, és úgy hagyjuk teljesen kihűlni.


A glazúrhoz a puha vajat, tejet, porcukrot és a juharszirupot kézi mixer segítségével egyenletes krémmé keverjük, és a kuglófunk tetejére csurgatjuk. A maradékot majd feltálaljuk a kuglóf mellé. Belül puha marad, és kívül is védi a glazúr a kiszáradástól, így akár több napig is fogyaszthatjuk a teánk, kávénk mellé.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: ajándék, bevásárlás, budapest, desszert, esküvő, juharszirup, kocsisregina, kuglóf, torta, tortarendelés, wedding

Klasszikus hólabda

2018-12-23

Fotók: Sebestyén László

Hozzávalók  (25-30 darabhoz)
Piskóta:
8 tojás
25 dkg cukor
2 csipetnyi só
10 evőkanál forróvíz
25 dkg liszt
30 g kakaópor
2 teáskanál sütőpor
Krémhez:
4 dl tej
3 evőkanál liszt
20 dkg puha vaj
15 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 evőkanál rum
Díszítéshez:
10 dkg kókuszreszelék

A tojásokat szétválasztjuk, a tojások sárgáját a porcukorral habosra keverjük, hozzáadjuk a forróvizet és óvatosan beleszitáljuk a szárazanyagokat. A tojás fehérjét a sóval kemény habbá verjük, és a kész masszánkat lazítjuk vele. Ezt az adagot két, sütőpapírozott tepsiben szétosztjuk, és simára kenjük. 180 fokon kb. 15 perc alatt megsütjük. Amikor kihűlt pogácsaszaggatóval kiszaggatom.
A krémhez a tejet a liszttel simára keverjük, és takarékon folyamatos kevergetés mellett sűrű krémmé főzzük. Hagyjuk hűlni, közben rendszeresen keverjünk bele, hogy ne bőrösödjön be. A puha vajat a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, majd hozzá adjuk a rumot. A kihűlt főzött krémünkhöz hozzákeverjük a kikevert vajat.
A krémünkkel megkenjük a piskótakorongok felét és összeragasztjuk a másik felével. Majd beburkoljuk teljesen a krémünkkel, és meghempergetjük a kókuszreszelékben. Tálalásig hűtőbe helyezzük. (Ha burkolás előtt is pihentetjük fél órát hűtőben, akkor szebben körbe tudjuk kenni őket.)

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: ajándék, bevásárlás, budapest, desszert, hólabda, karácsony, kocsisregina, kókusz, nekedcake, receptek, tortarendelés

Whisky-s Sacher torta aranymazsolával

2018-12-22

Hozzávalók  (10 személynek)
Piskóta:
12 dkg vaj
2,5 dkg porcukor
5 tojás sárgája
5 tojás fehérje
13 dkg cukor
10 dkg étcsokoládé
10 dkg liszt
10 dkg sárgabaracklekvár
Csokoládés töltelék:
20 dkg étcsokoládé
5 dkg whisky
10 dkg tejszín
10 dkg aranymazsola
A tetejére:
10 dkg étcsokoládé
1 evőkanál napraforgóolaj

Fotó: Sebestyén László

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk. A puha vajat a porcukorral habosra keverjük, egyesével hozzáadjuk a tojások sárgáját. Hozzácsurgatjuk a csokoládét, óvatosan hozzákeverjük az átszitált lisztet, végül a cukorral kemény habbá vert tojásfehérjét. 20 cm átmérőjű, kipapírozott tortaformába öntjük, és 200 fokon sütjük 20 percig, majd további 30-40 percig 160 fokon. Tűpróbával ellenőrizzük, és hagyjuk a formában kihűlni.
Az aranymazsolát minimum 15 percre beáztatjuk a whiskybe. A whiskyt a mazsolával és a tejszínnel felrakjuk főni, a forrásnál lezárjuk és belekeverjük az apróra vágott csokoládét. A kihűlt piskótánkat félbevágjuk, megkenjük a felmelegített baracklekvárral, és ráönjük a csokoládékrémünket, majd lezárjuk a másik piskótával, és nagyon vékonyan megkenjük a maradék, felhevített baracklekvárral. Hűtőszekrényben pihentetjük 2-3 órát.
A 10 dkg étcsokoládét vízgőz felett felolvasztjuk az olajjal. A tortát kirakjuk egy rácsra, az olvasztott csokoládét ráöntjük a tetejére és kenőkés segítségével egyenletesen eloszlatjuk, hogy mindegyik oldalán lecsurogjon. A rácsról áthelyezzük egy tányérra, és fogyasztás előtt hagyjuk még fél órát dermedni.

/ Kategória: Konyhám titkai, Torták
Tagged: ajándék, budapest, csokitorta, csokoládé, desszert, GoodFood, kakaó, karácsony, kocsisregina, mazsola, nekedcake, receptek, Sacher torta, torta, tortarendelés, wedding, Whisky

Hólabda whoopie

2018-12-21

Fotó: Sebestyén László

Hozzávalók  (20-25 darab)
10 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
3 tojás
180 g liszt
4 evőkanál kakaó
1 csapott teáskanál sütőpor
Töltelékhez:
10 dkg fehércsokoládé
10 dkg tejszín
5 dkg kókuszreszelék

A tejszínt a kókusszal felforrósítjuk, és a fehércsokoládét botmixerrel simára keverjük benne, majd 3-4 órára hűtőszekrénybe rakjuk.
A vajat a porcukorral habosra keverjük, a tojásokat egyesével hozzáadjuk, majd a szárazanyagokat belekeverjük, a tésztánkat habzsákba töltjük és 2-3 cm nagyságú halmokat nyomunk ki. 175 fokon, 10 percig sütjük.
Elővesszük a fehércsokoládés krémet, és elektromos habverővel stabil habot verünk belőle, végül habzsák segítségével megtöltjük a kekszeket.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: ajándék, bevásárlás, budapest, desszert, hólabda, karácsony, kocsisregina, nekedcake, receptek, torta, tortarendelés, wedding, whoopie

Earl Grey crème brûlée

2018-12-20

A telente különösen kedvelt teák nem csak arra jók, hogy átmelegítsék kihűlt porcikáinkat, de izgalmas desszerteket is készíthetünk belőlük. Remek alapanyag, ami mindig kéznél van, mégsem jut eszünkbe sütéshez használni.

Fotók: Sebestyén László

Hozzávalók  (4 személyre)
500 g tejszín
1 evőkanál szálas Earl Grey tea
6 tojássárgája
100 g cukor
csipetnyi só

A tejszínt a teával főzzük fel, majd hagyjuk fél órát ázni. A tojássárgákat 70 g cukorral és a sóval habosítsuk ki, a tejszínt szűrjük le, majd melegítsük újra forráspontig, és lassanként adjuk hozzá a tojásos keverékhez. Úgy kevergessük, hogy közben ne emeljük ki a kanalunkat, így megakadályozzuk, hogy levegőbuborékok keletkezzenek. 4 kis hőálló edényt töltsünk meg a keverékünkkel, állítsuk bele egy tepsibe, és töltsük fel forrásban levő vízzel a tálak 2/3-áig. 150 fokon süssük 30 percet, majd vegyük ki a vízből és hagyjuk hűlni, majd tegyük pár órára hűtőbe. Mielőtt fogyasztanánk, a maradék cukorral szórjuk meg a krémeket, és flambírozóval karamellizáljuk.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: bevásárlás, budapest, crème brûlée, Earl Grey, kocsisregina, nekedcake, receptek, Tea, tortarendelés

Diós hólabdaalagút

2018-12-19

Hozzávalók  (12 szelethez)
Piskótához:
3 tojás
11 dkg cukor
5 dkg liszt
6 dkg darált dió
csipetnyi só
10 dkg narancslekvár
Krémhez:
4 dl tej
3 evőkanál liszt
20 dkg puha vaj
15 dkg porcukor
1 csomag vaníliás cukor
1 evőkanál rum
Díszítéshez:
10 dkg kókuszreszelék
dió

Fotók: Sebestyén László

Az egész tojásokat a sóval és a cukorral jó habosra kikeverjük, majd óvatosan hozzákeverjük a lisztet és a diót. Sütőpapírral bélelt tepsiben 1 cm vastagon eloszlatjuk, és 180 fokon 15 percig sütjük (akkor van kész, ha bár nem ragad). Sütőből kivéve hagyjuk kihűlni.
A krémhez a tejet a liszttel simára keverjük, és takarékon folyamatos kevergetés mellett sűrű krémmé főzzük. Hagyjuk hűlni, közben rendszeresen keverjünk bele, hogy ne bőrösödjön be. A puha vajat a porcukorral és a vaníliás cukorral habosra keverjük, majd hozzá adjuk a rumot. A kihűlt főzött krémünkhöz hozzákeverjük a kikevert vajat.
Elővesszük az 33 x 8 cm őzgerincformát, kibéleljük fóliával, hogy a két hosszanti oldalán túlnyúljon, majd kibéleljük a diós piskótával U alakban. Megkenjük a narancslekvárral és beletöltjük a krémünket, úgy, hogy 3 evőkanálnyit félrerakunk belőle. Végül lezárjuk a narancslekvárral megkent maradék piskótalappal, és ráhajtjuk a túllógó fóliát, majd így pihentetjük 3 órát. A hűlés után kifordítjuk, és a maradék krémünkkel megkenjük, majd beburkoljuk a kókuszreszelékkel. Diószemekkel dekoráljuk.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: ajándék, bevásárlás, budapest, desszert, dió, esküvő, hólabda, kocsisregina, kókusz, torta, tortarendelés, wedding

Hólabda muffin

2018-12-18

Fotók: Sebestyén László

A klasszikus hólabda újragondolt változata, amit bátran vihetünk magunkkal a karácsonyi partykra.

Hozzávalók  (12 darabhoz)
20 dkg vaj
4 tojás
17 dkg cukor
2 evőkanál kakaópor
22 dkg liszt
2 evőkanál tejföl
1 csomag vaníliás cukor
1 csapott teáskanál sütőpor
csipetnyi só
Krém:
25 dkg mascarpone
25 dkg tejszín
2 evőkanál porcukor
Díszítéshez:
kókuszreszelék vagy csokoládéforgács

A tojásfehérjét a csipetnyi sóval kemény habbá verjük. A vajat a cukorral és vaníliás cukorral habosra keverjük, a tojássárgáját egyesével hozzáadjuk, majd a tejfölt, végül a sütőporral és kakaóval elkevert lisztet hozzáadjuk, és lazítjuk a tojásfehérjével. A muffin formát vajazzuk és lisztezzük, vagy helyezzünk bele sütőpapírkosarakat. A tésztát osszuk szét a formákban, és 180 fokon süssük 20 percig. A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni.
A mascarponét a tejszínnel verjük kemény habbá, folyamatosa szitáljuk hozzá a cukrot, majd töltsük habzsákba, és csillagcső segítségével nyomjuk a muffinok tetejére. Szórjuk meg kókuszreszelékkel vagy csokoládéforgáccsal, és máris fogyasztható.

/ Kategória: Desszert, Konyhám titkai
Tagged: bevásárlás, budapest, desszert, kocsisregina, kókusz, muffin, receptek, tortarendelés

  • Új bejegyzések
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • …
  • 8
  • Régebbi bejegyzések
A szeretetnek íze van! Különleges torták Tőlem Nektek!

Legutóbbi bejegyzések

  • Itt a május, itt az Anyák Napja
  • Tavaszi citromos tarte
  • Müzli szelet
  • Neked Cake karácsonyi ajánlat 2020
  • Mazsolás sajttorta
  • Répa muffin
  • Tavaszi citromos-mákos torta
  • Magvas tekercs
  • Szilvás pite nyalóka
  • Gesztenyés kardamonos torta
  • Aszús-sárgabarackos kuglóf
  • Mandarinos-mákos kuglóf
  • Karamellizált-diós kuglóf
  • Angol teasütemény a hideg napokra
  • Narancsos piskóta csokikrémmel
  • Rumos mazsolás gesztenyés bukta vanília sodóval

Archívum

  • 2022 április
  • 2021 április
  • 2021 január
  • 2020 december
  • 2020 május
  • 2020 április
  • 2019 december
  • 2019 október
  • 2019 szeptember
  • 2019 augusztus
  • 2019 július
  • 2019 június
  • 2019 május
  • 2019 április
  • 2019 március
  • 2019 február
  • 2019 január
  • 2018 december
  • 2018 november
  • 2018 október
  • 2018 szeptember
  • 2018 augusztus
  • 2018 július
  • 2018 május
  • 2018 április
  • 2018 február
  • 2018 január
  • 2017 december
  • 2017 november
  • 2017 október
  • 2017 szeptember
  • 2017 augusztus
  • 2017 július
  • 2017 június
  • 2017 május
  • 2017 április
  • 2017 március
  • 2017 február
  • 2017 január
  • 2016 december
  • 2016 november
  • 2016 október
  • 2016 szeptember
  • 2016 augusztus
  • 2016 július

Címkék

ajándék bevásárlás budapest citrom csokitorta csokoládé desszert dió eper esküvő fagyi farsang füge gesztenye GoodFood hólabda húsvét juharszirup jégkrém kakaó karácsony kistermelők kocsisregina kuglóf kókusz mascarpone mák málna narancs nekedcake nyár petrezselyem receptek szimplakert szimplapiac Sárgabarack sütőtök tarte termelőipiac torta tortarendelés túró vasárnap wedding ünnepek

© Copyright - 2016 NekedCake · Kocsis Regina ·

Kedves Látogató! A honlapon található árak nem aktuálisak technikai okok miatt. A frissítés folyamatban van. Árainkat kérje üzenetben. Köszönjük a türelmét.
A Neked Cake csapata

Elfogadom
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are as essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

SAVE & ACCEPT